Sokoldalú muzsikus. A zeneszerzőként és átdolgozások szerzőjeként is tevékeny művész 1997 óta vezeti a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.

A budapesti születésű művész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát Kadosa Pál, Rados Ferenc és Kurtág György tanítványaként végezte el. Nemzetközi karrierje 18 éves korában a Magyar Rádió Beethoven-versenyének megnyerésével indult. Néhány év alatt szinte berobbant a nemzetközi zenei világba, Európa, Amerika, és a Távol-Kelet meghatározó zenei központjainak állandó visszatérő vendége volt.

Fellépett a világ számos vezető zenekarával, mint például a Berlini Filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, a Bécsi Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar, a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekar. 1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. 1987 óta lép fel karmesterként is.

Kocsis Zoltán munkásságáért 2004-ben Életmű-díjat kapott a cannes-i Midemen. A francia kulturális miniszter ezen a rendezvényen adta át neki a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát, amelyet még 2002-ben kapott meg.

2005 márciusában Kocsis Zoltán munkásságát – 1978 után másodszor is – Kossuth-díjjal ismerték el, 2006. március 25-én, Bartók születésének 125. évfordulóján pedig átvehette a szakmai grémium által odaítélt Bartók-Pásztory-díjat.

2007. január 23-án az oktatási és kulturális miniszter „A magyar kultúra követe” címet adományozta Kocsis Zoltánnak.

Rendszeres fellépője a „Bartók +…” Miskolci Nemzetközi Operafesztiválnak.

Operafesztiváli fellépései:

2010. 06. 18.

» Richard Strauss: Daphne

2009. 06. 17.

» Arnold Schönberg: Mózes és Áron

2008. 06. 17.

» A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar vendégjátéka

2007. 06. 15.

» Claude Debussy: Pelléas és Mélisande

2005. 06. 11.

» Nyitókoncert

2004. 06. 12.

» „In memoriam” Ferencsik János

2004. 06. 15.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje