A Miskolci Nemzetközi Operafesztivált azzal a céllal alapították az ezredfordulón, hogy Miskolcot és a térséget bekapcsolja a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe. Az ötletgazda Müller Péter Sziámi volt (2000-2002 között a fesztivál igazgatója), a rendezvény létrehozásában pedig közreműködött Hegyi Árpád Jutocsa (a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatója) és Kesselyák Gergely karmester (a Miskolci Nemzeti Színház akkori zeneigazgatója, 2011-től a fesztivál igazgatója). Az operafesztivál művészeti munkájában a kezdetektől részt vett Bátor Tamás operaénekes (2003-2011 között a fesztivál ügyvezető igazgatója), illetve Marton Éva operaénekes (2003-2007 között az operafesztivál művészeti vezetője).

A Miskolci Operafesztivál néhány év alatt a kelet- és közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot, a rendezvényt a legmeghatározóbb Bartók-fesztiválként tartják számon, amely élvezi a Bartók-örökösök támogatását is.

A „Bartók + …” operafesztivál egyik kiemelt feladata Bartók Béla életművének ápolása. A világhírű zeneszerző műveinek bemutatása a fesztivál programjának állandó része, színpadi alkotásait − A Kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi – hagyományos és kortárs rendezői elképzelések szerint, világhírű művészek tolmácsolásában adjuk elő.

Bartók Béla mellett az operafesztivál hívószava, a fesztivál címében is megjelenő „plusz” évről évre változik. 2001-ben Verdi, 2002-ben Puccini, 2003-ban Mozart, 2004-ben pedig Csajkovszkij neve jelent meg a „Bartók + …” mellett. 2005-ben a bel canto zeneszerzői – Bellini, Donizetti és Rossini – következtek, majd 2006-ban a verismo irányzatához tartozó zeneszerzők – többek között Alfano, Cilea, Giordano, Mascagni és Leoncavallo – operái kerültek sorra. 2007-ben a „Bartók + Párizs” rendezvénysorozattal a francia operairodalom kétszáz évéről adtunk átfogó képet, 2008-ban a szláv zenei életet, 2009-ben pedig – a Haydn-évhez is kapcsolódva – a bécsi klasszikusok és az új bécsi iskola szerzőinek műveit mutattuk be. 2010-ben a „Bartók+Európa” programot azzal a céllal hirdettük meg, hogy Európa operajátszásának és zenei életének egészéről adjunk „helyzetjelentést”. A fesztivál 2011-ben a "Bartók+Verdi" programmal "visszatért" kiindulópontjához. Bár a 2012-es évet – 2002-höz hasonlóan – "Bartók+Puccini" címen hirdettük meg, ebben az évben új koncepció jelent meg a fesztivál életében: a "Legyen az opera mindenkié!" jelmondattal a fesztivál jelezni kívánja, hogy szerepet szeretne vállalni a kortárs magyar népopera megteremtésében.

A fesztivál 2013-tól Bartók Plusz Operafesztivál néven működik.

A fesztiválon a kezdetektől világjáró magyar művészeket és nemzetközi operasztárokat láttunk vendégül, és Kelet-Közép Európa szinte valamennyi jelentős operatársulata bemutatkozott már Miskolcon. A fesztivállátogatók számos opera magyarországi ősbemutatójának lehettek részesei. A Miskolci Operafesztivál több jótékonysági koncertet adott Miskolc műemléki templomaiért is (zsinagóga, ortodox templom), illetve a kiváló színházi ember, Latabár Endre miskolci síremlékének felújításáért.

A fesztivál fő helyszíne az öt játszóhellyel rendelkező Miskolci Nemzeti Színház, amely mellett a város és Borsod-Abaúj-Zemplén megye más helyszínein, illetve Budapesten is több előadás megrendezése fűződik az operafesztivál nevéhez. A fesztivál programját számtalan kiegészítő rendezvény teszi színesebbé – ezekre az alkalmakra operadíszletbe öltözik Miskolc belvárosa, a főutca, a terek és az udvarok, hirdetve a fesztivál korábbi „A zene várost épít!”, illetve újabb, a "Legyen az opera mindenkié!" jelmondatát.

Sajtóvisszhang, kritikák 2001-től »

Fesztiválnaplók 2009-től »